Almáskeresztúr értékei
ALMÁSKERESZTÚR RÖVID TÖRTÉNETE
A környéken késő középkori település nyomai (Kótai-dűlő), római kori sír és kelta településnyomok (Gyertyános) is előkerültek.
A községet először 1296-ban említi egy okirat Keruchur alakban írva. 1296-ban Miklós fia Herborth fiai, Hektor és Chak lemondtak a Zselicség Keresztúrra emelt jogigényükről Jakab ispán javára. 1333-ban a falu papja 40, 1334-ben 20, 1335-ben 20 báni pápai tizedet fizetett. Az 1300-as években Almáskeresztúr, Keresztúr a Győr nemzetség birtoka volt, amely a nemzetség tagjainak 1346 évi osztozkodásakor Dersfi Péternek jutott. Ugyanakkor a pannonhalmi apátnak is voltak itt birtokrészei, amelyeket 1434-ben Szerdahelyi János fiának, Imrének, adott cserébe. 1489-ben a Szerdahelyi Dersfi család tagjai is megosztoztak itteni birtokaikon. 1474-ben a Szentgáli család birtoka, aki itteni birtokait Enyingi Török Ambrusnak zálogosította el. 1499-ben a Szentgáli és a Kozári Demeter családok birtoka volt. Az 1542 évi adólajstrom a helységet Baranya vármegyéhez sorolta. A szentmártoni apátság dézsmaváltságjegyzékében Balogh András birtokaként szerepel. A falu egykori birtokosai még a Batthyány, a Biedermann és a Kammerer családok voltak.
A település első említése 1926-ból való. A Keresztúr a kereszt és az úr összetétele, mely arra utal, hogy a falu templomát a Szent Kereszt tiszteletére avatták fel. Az Árpád-kor szokása szerint ugyanis nemcsak a szenteket, hanem a megfeszített Jézus keresztfáját is urazták. Az Almás előtag az Almás-patak mellékére utal. A török hódoltságot követően Tótkeresztúrnak keresztelték, jelenlegi neve 1902-től ismert. A Tót megkülönböztető elem az egykori horvát lakossággal kapcsolatos.
Csak 1950 óta tartozik Baranyához, azt megelőzően Somogy megye részét alkotta.
A községhez tartozó puszta: ELEKMAJOR
1900 körül kezdett benépesedni, lakói ekkor főleg magyarok voltak, csak elvétve akadt egy-egy más anyanyelvű közöttük. 1930-ban 204 magyar és 4 német anyanyelvű, 1970-ben 85 magyar lakta. Elnevezését valószínűleg megalapítójáról Nádosy Elekről kapta. Az itt található Kammerer-kúria homlokzata neoklasszicista stílusú. A terület jelenleg magánkézben van, gazdálkodás folyik rajta.
LÁTNIVALÓK
Épített örökség
Római katolikus templom
Almáskeresztúron a Porovica-patak folyik keresztül. A széles patakvölgy két szélén vannak a házsorok. Almáskeresztúrra érkezve azonnal szembe tűnik római katolikus temploma, amit a Szent Kereszt tiszteletére emeltek. A hagyomány szerint állt egy református templom is a közelében, melyet még a németek betelepítése előtt építettek, később lebontották.
Kőkereszt
Pontosan a templom hossztengelyének irányában, a délnyugati bejárat előtt áll a feszület, délnyugati oldalán két évszám van: 1830 és 1992. A rajta álló kőkereszt még újabb. A megfeszített Jézus fémszobra is újszerű. Alumínium öntvény lehet. Ugyanilyen a kereszt lábánál egy kicsiny Mária-szobor is. 1830 óta állhat is a feszület, de eredeti talán csak az alsó pillér kőanyaga lehet - a többi részt 1992-ben újrakészítették.
Világháborúban elesettek emlékműve
A templomkertben található az 1848/49-es szabadságharc emlékére állított zászlótartó, valamint a falu I. és II. világháborúban áldozatainak emlékműve. A világháborús áldozatok emlékműve egy magas és szürke kőpillér. Ennek délnyugati oldalán egy fehér márványtábla van ezzel a felirattal: Emléktábla
az I. Világháborúban elesett katonák emlékére. Alatta 18 név betűrendben. A túlsó oldalán is (két darabból álló) fehér márványtábla van ezzel a felirattal: II. Világháboru Almáskeresztur Község Áldozatai. 23 név - Soha többé Háborut 1990. 09. 09.
Lakosságcsere áldozatainak emlékműve
A templommal szemben áll a lakosságcserék emlékműve, melyet 2014. évben készítettek. A II. világháború utáni lakosságcserék emlékezetére készült. Szépen gondozott virágágyások közül emelkedik ki egy kőfal szakasza. Ennek templom felé néző oldalán egy nagyméretű gránitlap van. Felül ez a felirat: EMLÉKTÁBLA LAKOSSÁGCSERE ÁLDOZATAINAK TISZTELETÉRE 1947 - 1948
KITELEPÍTETT CSALÁDOK a bal oldali két oszlopban 62 név van.
BETELEPÍTETT CSALÁDOK a jobb oldali oszlopban 46 név sorakozik.
A falu végén a Porovica patak jobb oldalán az egykori kovácsmester háza áll, amelyben jelenleg a Johe művésznéven ismert Heil József él, akinek galériájában 700 jelenkori képző- és iparművészeti alkotás tekinthető meg és itt látható a művész által készített kazettás mennyezet is.
Természeti környezet
László-forrás
A Fő utca végétől jutunk a Mozsgóról induló Ezüst-hárs tanösvény. Almáskeresztúron a László-forrásnál fejeződik be a tanösvény, melyet a Mecsekerdő Zrt. alakított ki. A forrás vize pannonkori homokos üledékből tör elő.
Híres szülöttje
Híres szülötte a településnek Csukás Zoltán (1860-1942) bádogosmester, akinek édesapja Almáskeresztúr tanítója volt. Csukás Zoltán később Pécsett a Polgári Casino alelnöke, a Kölcsönös Segélyező Egylet elnöke, a Magyarországi Munkások Rokkant és Nyugdíj Egylet elnöke, a Pécsi Ipartestület alapítója, a Pécsi Dalárda igazgatója, a város törvényhatósági bizottságának tagja. Ő készítette a pécsi Széchényi téren, városházával szemben felállított időjelző pavilont.