Csertő értékei

CSERTŐ RÖVID TÖRTÉNETE

A település területén bronzkori, kelta és római maradványok kerültek elő. A bronzkor korai szakaszában az itt élt Somogyvár-Vinkovci kultúra nyomát találták meg a Szőlőhegyen egy szórvány kancsó formájában. Az Urnasíros kultúra szintén a bronzkor korai szakaszában élt. A Szőlőhegyen temető szórványt tártak fel, ahol urnát árkolt bütyökkel, vonalköteggel díszítve, tálat, kétfülű edényt, fibula töredékeket elemezhettek a régészek. A település első említése 1360-ból való. Csererdő volt a falu helyén, ezt kiirtották, de a fák töve sokáig megmaradt a földben. Ennek összetétele a falu neve. 
A török hódoltság alatt folyamatosan lakott hely volt. A 18. század elején lakói főleg magyarok voltak. Királyi adománnyal kapta meg 1767-ben a Sárdi Somssich család (Somssich Antal, majd halála utána ifj. Somssich Antal). Ők birtokolták a települést 1836-ig, amikor gróf Festetics Antal vásárolta meg. Ekkor épült a kastély. 

LÁTNIVALÓK

Épített és természeti környezet 

Kastély és Római katolikus kápolna

A faluba beérve jobb kéz felöl, keskeny út vezet a kastélyparkba, mely természetvédelmi terület, védelem alatt áll.  A park eredeti stílusában törést okozott a II. világháború után rendszertelenül végrehajtott nemesnyár-telepítés. Jelenlegi formáját a fák kora alapján vélelmezhetően a 20. század fordulóján alakították ki. Legszebb fapéldányok: a mamutfenyő, a mocsárciprus, a kaukázusi és a kolorádói jegenyefenyő, valamint változatai, az erdei- és feketefenyő-változatok, a különféle tölgyváltozatok, az ezüst hársak, a tulipánfák, a szomorú gyertyán, a szomorú kőris és a különleges juharfák. A kastélypark dél-keleti részén áll egy több mint 150 éves platánfa. 

A parkban sétálva megpillanthatjuk a kicsiny római katolikus kápolnát, mely 1881-ben készült el és gróf Festetics Imre építette át. 

A kastély építtetése Festetics Antal nevéhez fűződik. Ezt megelőzően, a Somssichok időszakában, kisebb, késő barokk stílusú kúria állt itt. A jelenlegi kastély 1836 körül épült klasszicista stílusban, tervezője nem ismert. Gróf Festetics Imre apja halála után 1877-ben nagybátyja, Dénes gróf révén, az általa alapított hitbizományként kapta meg Csertőt.  Gróf Festetics Imre építette át 1886-ban a kastélyt neoreneszánsz stílusban, grazi építőmesterekkel. A gróf halála után a családtagok birtokában maradt, akik az épületet többször felújították. A kastély a II. világháború után görög iskola, majd postás üdülő lett. 1952-1996 között a megyei tanács által fenntartott gyermekotthonnak adott helyet. Az ingatlant 2018-ben egy befektető cég vásárolta meg, nyugdíjas otthon kialakítása céljából. 

Református kápolna

Református temploma a Szabadság utca északi végén, az utca nyugati, dombos oldalára épült, keletre néző toronnyal és főbejárattal, ami lépcsősoron közelíthető meg. A mellékbejárat a hajó jobb oldalán nyitott tornácból nyílik. Építésének ideje: 1881. Klasszicista stílusban, barokkos építészeti jegyekkel épült, felújították 1926. évben. Berendezése: falazott, oszlopos szószék. Az úrasztala hatszögletű márványlap. Fúvos rendszerű mesterharmóniuma ma is működik. Harangja az I. világháborúban megsemmisült, 1923-ban Szlezák László harangöntő öntötte a hívek adományából. 

I. és II. világháborús elesettek emlékműve

Az I. és a II. világháborúban elesettek emlékművét 2018. évben, pályázati forrásból készíttették el. 

Kulturális örökség- Mondagyűjtemény

Patkó a csertői kastélyban

Csertő falu alsó végén,
Festeticsnek kastélyában,
Vendéglátó készülődés,
Ritkán látott nagy mozgás van.

Nagybátyja jön most a grófnak,
Érkezik a rég nem látott,
Tiszteleg a rokonságnál,
S törleszt pénzes adósságot. 

Zúg a Zselic vén erdeje,
Köd gomolyog a lankás tájon,
Mind, ki úri hintón itt járt,
Számadásra készen álljon! 

Sok a szegény Somogy följén,
Tudja Patkó s hét legénye,
Gazdagnak útját állják,
Így tesznek szert néha pénzre. 

Pompás hintón ring a vendég,
Szunnyadoz már alkonytájban,
Nem biztatja kocsisát sem.
Jött egész nap egy vágtában.

Szép paripák, fussatok most! 
Minden vágta itt hiába!
Nem mehet egy tapodtat sem,
Kinek Patkó utját állja.

Két legény a két lóhoz kap,
Két másik a kocsist rántja,
Patkó maga ront az úrra,
S pénzét kéri rákiáltva! 

Pisztolyt ránt az utas gyorsan,
Visszhang zeng a durranásra,
Vérző sebet vert a golyó
Patkó izmos bal combjába.

Még két legény előugrik.
Egy az urat megragadja,
S mint a rongyot úgy vágja ki
Hintójából az avarra.

Patkót fogja már a másik.
Bizony gyorsan orvos kéne,
Máskülönben mind egy cseppig
Itt folyik el ennek vére! 

Hol van orvos kint az erdőn? 
Ő is Festeticsnél vendég…
- S mi lenne, ha gazdájukat
Abba a hintóba tennék?...

Festeticsnek kastélyába
Patkó – grófnak öltöztetve – 
Így jutott be s kapott orvost,
Mély sebét ki rendbe tette.

Zaklatni az öreg doktor 
Nem engedte nagy betegét,
Megmondta, hogy lázban fekszik
S fárasztaná minden beszéd.

Mégis titkon – kik megnézték – 
Látták kíntól eltorzulva,
Ifjabb s vénebb gróf sarjak
Nem ismertek nagybátyjukra.

Nappal s éjjel talpon voltak
Orvos és grófkisasszonyok,
Egy hét múlva végre mégis
Nagy betegük fölkel, mozog.

Most kérdezik: Mi is történt?
Mit tesz, hogyha most megsántul?...
S szólt a beteg fáradt hangon
Németül és franciául. 

Szidta mind a sok betyárját, 
Patkóra is átkot, vészt küld,
Ámde titkon ott a házból
Szabadulni, szökni készült. 

Pár nap múlva aztán este
Búcsú nélkül útnak vágott,
S megköszönt egy szép levélben
Ápolást és orvosságot. 

Vacsoránál ült a háznép.
Jón az inas kis levéllel, 
Nezi, hol az öreg orvos,
S nagy sietve hozzá lépdel.

Neki szól a csinos írás. 
Felolvassa lassú szóval,
S patkó neve hallatára
Minden ajk egy rémült sóhaj.

S még mi történt, az ki tudná?
Csertő népe most is mondja,
Festeticsék orvosának
Soha nem volt annyi gondja! 

Másnap aztán kocsisával
Jött a gróf, a rég nem látott,
S minthogy pénzét Patkó kapta,
Nem fizetett adósságot.

Forrás: Régi regék Zrínyi földjén. Szigetvári Várbaráti Kör. Szigetvár, 2006. 61-64.