Mozsgó értékei

MOZSGÓ RÖVID TÖRTÉNETE

Már az őskorban is lakott hely lehetett, melyet a feltalálható emlékek bizonyítanak. A prágai dűlőben a Halomsíros kultúra népére vonatkozó régészeti emlékeket találtak, mély tálat csúcsosan ívelő peremmel, vállán kis kerek füllel, függőlegesen rátett lécdísszel, valamint behúzott és turbántekercses peremű táltöredékeket, paticsokat. Az Urnamezős kultúra népétől szórvány urnasírt tártak fel. A keleti határrészen Almáskeresztúrig nyúló kelta település nyomai maradtak ránk. A Prágai-dűlőben római kori település, vakolt falú római-kori sírok kerültek elő. Ugyanitt Árpád-kori település nyomai bukkantak fel. 

A község az írásos emlékekben 1330. évben Dombró vagy Dumburou néven fordult elő először.  A szláv dobrava kifejezés tölgyerdőt, ligetet jelent. A falu környékén jelenleg is nagy erdők vannak. 1375-től használják a Mozsgó nevet először Mosgov alakban. 1403-tól a Szigetvárt tulajdonul bíró Anthimius János fiának adományozza Mozsgót. A század végén már a Szentgáli családnak is tulajdona volt, amelynek nevét ma a Mozsgótól észak-keletre levő völgy és tanya őrzi.

A másfélszázadig tartó török elnyomatást Mozsgó is megsínylette. Sziget várának közelsége miatt a törökdúlás idején csaknem teljesen elpusztult. A 18. század elejére elnéptelenedett, pár család élt itt. Birtokosa Sárközy János. Az 1726-ban már a gróf Batthyány családé volt.

1726 táján magyarok és horvátok kezdték benépesíteni, később németek is érkeztek. A XIX. század első felében a három nemzetiség egyenlő arányban szerepelt. A század második felétől a magyar nyelv kezdett általánossá válni.

LÁTNIVALÓK

Épített örökség

Római katolikus templom 

Mozsgónak központiságát döntően két tényező befolyásolta: a Batthyány család birtokhelyzete és az általuk alapított plébánia, mint elsődleges egyházkormányzati székhely. 

A plébániát 1756-ban alapították. Anyakönyveit 1757-től vezetik. A római katolikus templom építését Kollárovics plébános leírása szerint 1737-ben kezdték meg, az építés 9 évig tartott, mert a Visita Canonica szerint 1746-ban már készen állott.

Római katolikus templomát 1746-ban gróf Batthyány Károly építtette barokk stílusban, melyet 1876-ban neoromán stílusban újjáépítettek. Bejárata a jáki templom román stílusú kapujához hasonlít, szentélye barokk.

Paolai Szent Ferenc volt a védőszentje, a templom oltárán az ő képe látható. A főoltárt két barokk faszobor díszíti. 1876-ban neoromán stílusban átalakították, és Magyarok Nagyasszonya tiszteletére szentelték fel. Battyhány Ádámné gróf Strattmann Eleonóra, Batthyány Károly édesanyja látta el gazdagon felszerelésekkel. Orgonája 1820-as években készült, melyet 1896-ban Lesnyik József, majd 1949-ben az Angster gyár átépített. Műemléki védelem alatt áll.

Biedermann- kastély rövid története

A kastély, mint az uradalom központja, alapításától kezdve a község főutcájának - jelenleg Mátyás király utca - kezdő, uralkodó épülete volt, amelyet csak kiemelt a környékét övező park és uradalmi épületek koszorúja.

A Historia Domus - plébánia története - egykori adatai szerint a töröktől való felszabadulás utáni - XVIII. sz. eleje - első mozsgói birtokos Sárközy János volt. Feljegyzések szerint nagy kártyás lévén, 60.000.- Ft. tartozása fejében 1750-ben Mozsgót kénytelen volt átadni a bécsi udvarnál nagy kegyben lévő Batthyány Károly grófnak.

Az 1848-as szabadságharc elbukása után a mozsgói uradalom akkori résztulajdonosa Batthyány Kázmér is fej- és jószágvesztésre ítéltetett. Angliában élő testvére Batthyány Gusztáv, mint résztulajdonos a mozsgói birtokot - tekintettel a bécsi Biedermann bankár családnál lévő nagy összegű kölcsönökre - eladásra ajánlotta fel.

1850-ben a mozsgói kastélyban Biedermann Simon volt az úr. A nagy vagyonú, jeles gazdálkodói érzékű új tulajdonos - a birtokból hamarosan mintagazdaságot teremtett.

Fia, Biedermann Ottó - akkor már pápai lovag - feleségül véve a horvátországi daruvári Tüköry - vagyon egyik örökösét, a régi urasági kúriára is kimondta a lebontást.

A Biedermann kastély 1896-ban épülhetett Lechner Ödön tervei alapján. 1917-ben tűzvészben a kastély leégett, majd a lechneri tervek alapján teljes egészében helyreállították. A helyreállítás azonban csak részleges volt, amennyiben a belsőnek mintegy egyharmadát nem készítették el ismételten.

1945 után községi művelődési intézményként, kollégiumként működött, 1950-től traktorvezető-képzőként működött. 

1960-tól szociális otthonként működött a megyei önkormányzat fenntartásában. Jelenleg értelmileg sérültek gondozó otthona.  

Biedermann-kastélykert

Az újjáépült kastély köré a Biedermann család új parkot alakított ki. 

Legszebb dísze a még ma is a patak által táplált tó. A park 1896-os újjáépítésekor a tervező a tó közepére hangulatos szigetet tervezett, nyugati oldalán japán híddal. A tó oldalait az omlástól való védelem céljából kitéglázták. A tó északi partjáról a vízbe vert tölgygerendákra épült fürdőház nyúlt be tornáccal és csónakkikötővel. A sziget közepén náddal fedett uzsonnázó védett az égetőnaptól. A sziget partja mellett oszlopokon álló hattyúház volt. A kastély felé díszlépcsőt építettek. A tó építményeit az 50-es éveken szétbontották. 

1974. január 1-től természetvédelmi terület rangsorolást nyert. Napjainkban a fái elöregedtek, veszélyessé váltak, ezért folyamatosan ritkítják. 

Biedermann-kápolna 

A nagybirtokos család a kastély mellé, rangemelésül,  családi temetkezési kápolna építését vette tervbe. Mivel a kastélyt az un. Lechneri stílus jegyében építették, s ez a stílusirányzat komoly építészeti sikereket ért el, az építendő kápolna tervezésére elsőként Lechner Ödönt kérték fel.

Ebben az időben épül nemcsak Pécs, de országosan is művészi értékűvé vált pécsi négy tornyú, román stílusú székesegyháza. 
Az 1891-ben felszentelt székesegyház építészeti szépségeinek hatására és Troll József nagyprépost hatására a család Kirstein Ágostont bízza meg a családi temetkezési kápolna újabb tervének az elkészítésére. A régi románkori templomok hangulatát idéző kápolna Kirstein Ágoston tervei szerint 1906-ban készül el a parkban neoromán stílusban. 

Az építmény nemes márvány anyaga, carrarai márvány síremléke, oltára, oszlopai, bronz kapuja, faanyagának és falfestményének valódi aranya, a szentély felett oszlopokon függő harangja, a kupola alatt szabadon álló szarkofágok értékes és érdekes építménnyel gazdagították, a baranyai Zselicnek pedig egyedüli építészeti létesítményével gyarapították a több, mint 200 éves alapítású parkot.

A kápolna carrarai márvány oltára 1969-ben a mozsgói templomba került. A sírkápolnában lévő sírokat 1982-ben áttelepítették a községi temetőbe. A harangja 1998 óta a temetőben áll. 

Teteje beomlott, festményei letöredeztek, oszlopai ledőltek, ólomkeretes ablakait kitörték. Vadszőlő, borostyán takarta falai még így is érdeklődést keltenek a park mellett elhaladókban. A régi kastélyok jellegzetes építménye a kápolna családi kriptával. 

Ipari és műszaki megoldások, emlékek

Magtár 

A kastélytól észak-nyugatra áll a település legrégebbi gazdasági épülete, a hatalmas magtár. Az épületet az uradalmi mérnök tervei szerint építették a XVIII. században. Az építtető Batthyány Theodor volt. Az általa emeltetett épületek anyaga bizonyítja, hogy nem egyhamar akart megválni azoktól. Barokk stílusban épült, kétemeletes. A két emeletet vízszintesen futó tagozat osztja meg. Padlásán több szint szolgált a termény tárolására. Az épület alatt hatalmas pince húzódott, hozzá csatlakozó préselő helyiséggel. Az épület  műemléki védelem alatt áll. 
A magtár előtti hely – amely ma az iskola udvara – uradalmi kertészet volt. 

Világháborús emlékmű a Hősök terén

1934. október 7-én avatták fel Mozsgón a  hősi emlékművet és az országzászlót. Az emlékművet Heinrich Ferenc vikárius és Kozáry György Mozsgó plébánosa áldotta meg, az ünnepi beszédet dr. Perczel György bonyhádi főszolgabíró mondta. A hivatalos átadásról az MTI is tudósított.

Az emlékmű egyszerű emlékoszlop zászlórúddal, egyben második világháborús emlékmű is. 43 első világháborús, és  25  második világháborúban hősi halált halt katona nevét olvashatjuk. A második világháborúban elesettek névsorát 1990. november 4-én helyezték el az emlékművön.
2018-ban az I. világháború 100 éves évfordulója alkalmából az emlékművet felújították. 

Az eredeti, 1934-ben elhelyezett zászló a Magyar Nemzeti Múzeumba került, ott lehet megtekinteni. Mérete 206x135 cm. 

A község minden évben ünnepélyes keretek között rója le tiszteletét a hősi halottak előtt. 

2018-ban, az alap süllyedése miatt, pályázati forrásból felújították.   

Temető

A Jedinkai szőlőhegyre vezető út mindkét oldalán temető található. A ma használatos sírkert volt a falu első temetője, a XVIII. század közepén nyitották meg. 

Az évszázados használata folytán a temetkezési helyek elfogytak, helyette új területet jelöltek ki. Az új sírkertet a XIX. század közepén avatták fel, amit a manapság „régi temetőként” emlegetünk. A síremlékeken ugyan az idő vasfoga nyomott hagyott, de az öreg kövek Mozsgó múltjáról mesélnek:

• Mozsgó község első körjegyzője Lejthényi Kálmán (1850-1921)
• Gráf Márton, az első igazgató, kántortanító (1842-1906)
• Topol Pál esperes plébános (1826-1888)
• Hirling Nándor plébános (1858-1926)
• Borsos István nyugalmazott erdőmester (1831-1901)
• gyurasi Gyuris Pál nyugalmazott jószágfelügyelő (1823-1889)

Az 1930-as évek elejére ebben a temetőben is elfogytak a sírhelyek. Az akkori képviselő-testület a mai is használatban lévő temetőt jelölte ki. A még épen maradt síremlékeket elárverezték. Egyetlen vaskereszt maradt meg belőle, mely Czapf Godofréd plébános emlékét őrzi. Az első halott az új temetkezési helyen Bauer János, aki 1932. május 13-án, 76 éves korában hunyt el.
Temetőgondnokként az volt a kívánsága, hogy az „új” sírkertben helyezzék örök nyugalomra.

A mozsgói és a szentegáti sírkápolnából is ide helyezték el a Biedermann család sírjait:  

• Szentegáti ág – turonyi Báró Bidermann Rezső, Báró Biedermann Rezsőné, báró Biedermann Elek
• Mozsgói ág – turonyi Biedermann Ottó, Tüköry Margit, Tüköry Antal, Kada Sándor Szentpéteri Kada Alajos és felesége Biedermann Margit hamvait eredetileg is a temetőben helyezték örök nyugalomba. 

Természeti környezet, örökségünk

Pringli völgy és ezüsthárs tanösvény

A posta mellett jobbra lefordulva találhatjuk a Pringli völgyet, amely magába foglalja a Szent Kút forrást is. Vizének gyógyító erőt tulajdonítottak, mivel gyógyította a szembajokat, a kelevényeket és a derékfájást. A forrás fölé a 19. század közepén is boltozatot emeltek, amelyben Mária szobor áll. A gondosan kiépített forrás 100 évnél is idősebb. Száraz időszakokban a forrás elapadhat. 

Innen indul a 16 állomásból álló Ezüsthárs tanösvény, mely 6,2 km hosszú és 3 óra alatt teljesíthető. Végállomása Almáskeresztúr közelében a László-forrásnál található. 

A területet, a tanösvényt, a forrást a Mecsekerdő Zrt. alakította ki és gondozza. 

Állomások: 
1. Köszöntő tábla
2. Szent-Kút forrás 
3. A Zselici Erdőgazdasági táj
4. Aranyosi megálló
5. Körtélyesi megálló
6. Cseres megálló
7. Bika-réti megálló
8. Kisállatok
9. A fiatal erdő
10. Bögöri megálló
11. Egy fa élettörténete 
12. A változó erdő
13. Lágyszárúak 
14. Nagyvadak 
15. Geológiai viszonyok
16. László-forrás megálló 

Szőke Gábor Miklós szobrászművész szobrai

Sanyika - Szőke Gábor Miklós szobrászművész „Sanyika" névre hallgató, kalandos sorsú orrszarvú szobra a községben található. 

Az alkotás a Millenáris Parkban tartandó ArtMarket Nemzetközi Kortárs Kiállítás és Vásárra készült 2013. november végén. Az esemény alatt állt itt a parkban, majd átkerült a Fővárosi Állat- és Növénykertbe. 
A szobrász 2014. novemberében ajándékozta az orrszarvút Bartha Sándor mozsgói vállalkozónak, barátságuk jeléül. 

Szőke Gábor Miklós szobrászművész Pécsi Muzsikusok című szobra 2012. augusztus 30-án, a pécsi Kossuth téren lett felavatva. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség installációja a turisztikai fejlesztések eredményeire hívta fel a figyelmet. 
Az alkotás részét képezi a kakas, ezért a 7. Mozsgói Kakasfesztiválhoz kapcsolódóan Mozsgón helyezték el 2017-ben. A szobor szabadon látogatható.

A művészről – Szőke Gábor Miklós az egyik leghíresebb kortárs művész Európában, szobrász és híres ember. A munkái főképp közterületeken álló állat szobrok, amelyek elég könnyen felismerhetőek a kifejező „lécstílus” és a hatalmas méretükről. . A tradicionális és megszokott márvány és bronz szobrok helyett, a művész rozsdamentes acélt és keményfát használ a modern esztétika részeként. Maguk a munkásságok emblematikus szimbólummá válnak a helyi kultúrában. A rozsdamentes acél és a keményfa tartósságának köszönhetően ezek a szobrok úgy lettek tervezve, hogy a következő generációk is élvezhessék. Szőke teremtményeit a természet, az erő és az állatok dinamizmusa ihlette, szörnyek és démonok alapján, mint például Goya vagy Bosch lényei. Ezek a műalkotások rendkívül erőteljesek; a tárgy ábrázolásának és gigantikus méretének köszönhetően azonnali reakciót vált ki a látogatókból.

Kulturális örökség 

Mozsgói Kakasfesztivál

„HA MOZSGÓI A KAKAS, ÜSSED, NEM LESZ MAJD NYAKAS!” – Lengyeltóti János 

A település kulturális, hagyományőrző értékeiről a legnagyobb rendezvényén, a júliusi Mozsgói Kakasfesztiválon ad számot. A nagyszabású programsorozat a KAKASÜTÉS ősi, hagyományos népszokásokra épít. 
„Régen húsvét másnapján, tavaszünnepi játék volt. A falu legényei húsvét első napján összeálltak és délidőben végig járták a házakat. Köszöntőt mondtak, melynek során meghívták a ház gazdáit a holnapi „létánia után a kokasütésre”, valamint pénzt gyűjtöttek a falu legszebb kakasának megvásárlására. Másnap délelőtt megásták a gödröt, kijelölték a 10 m átmérőjű kört. A papírszalaggal feldíszített kakast úgy beásták az előkészített gödörbe, hogy csak a feje állt ki a nyakával. A játékvezető legény „eladó a kakas” felhívással ütésre toborozta a legényeket. A két felelős bíró a jelentkezőknek szorosan bekötötte a szemét, kezébe adta a cséphadarót, és jól megforgatta. Az eleresztett legény a körben forgott, és a közönség bekiabálására próbálta ütni a kakast: Üss!.. Üss!.. Ne üss!.. Ne üss!.. Rám hallgass!.. Ne üss!.. Ütni csak egyszer volt szabad. A kakas fejét eltaláló legény diadalmasan emelte magasra a zsákmányt. Ő volt a nap, az év hőse, az esti bál első legénye.”   Lengyeltóti János

Az élő kakas helyett manapság már virágcserepet ütnek a legények, de a versenyző biztatása, a felfokozott izgalom jellemzi most is a küzdelmet. A kakasütés népszokása bekerült a megyei értéktárba. 

Az első fesztivált 2011-ben rendezték meg. A program jól tükrözi a múlt iránti igény fontosságát, az közös gondolkodást, az összefogást. 

A rendezvény kiemelt programjai: kakasütés, kakasválasztás, kakasfőző verseny, népek tánca, könnyűzenei fellépők, tűzijáték, bál kakasszóig. 

Híres szülöttei

Lengyeltóti János Szigetvár szülötte, 1910. szeptember 28-án látta meg a napvilágot. 1930-tól Mozsgó község lakója. Hosszú évekig az általános iskola nevelője, majd igazgatója, később pedig a művelődési ház és a honismereti szakkör vezetője. A Pécsi Püspöki Tanítóképző tanárai formálták történelmi szemléletét, a múlt értékei iránt érzett elkötelezettségét. Kutatta a falu múltját, néprajzi gyűjtőmunkáját házról-házra járva végezte. A helyi szokások, mesék, történetek, így válhattak közkinccsé. Az így megkezdett értékmentés egész életében tevékenységének fontos része maradt. A művelődési ház igazgatójaként hihetetlen energiával és szervezőkészséggel látott munkához. Folytatta a honismereti kutatómunkát, kisdiákoknak, fiataloknak szakköröket szervezett: gyűjtötték a régi tárgyakat, versenyeken vettek részt, munkájukat országos szinten elismerték. Felnőttek részére foglalkozásokat, színházi előadásokat szervezett. Művészi csoportok, neves előadók szerepeltek teltház előtt. 1977-ben vonult nyugdíjba, de amíg egészsége megengedte, szakköri munkáját folytatta. 1978-ban kialakította a falumúzeumot. 1980-ban aranydiplomájának átadási ünnepségét Sára Sándor filmrendező rögzítette a Néptanítók című filmjének részeként. 1991-ben Mozsgó első díszpolgárává választották. Ugyanezen évben hunyt el, sírján a felirat verséből idéz: „Szívharangnak jöttem közétek.” Nevét szeretett iskolája 1996. május 18.-án vette fel. 

Péteri Ferenc Budapesten született 1915. február 13-án. Szülőfalujának Szabadszállást tekintette, ahova – korai árvasága miatt – nevelőszüleivel költözött. Elemi és középiskolai tanulmányai után a Budapesti Református Theológiai Akadémián segédlelkészi oklevelet kapott, majd Nagykőrösön lelkész-tanítói oklevelet vehetett át. Pályáját szűkös körülmények között, de nagy lelkesedéssel kezdte, oldalán feleségével, élete párjával. A történelem viharai nem kerülték el őt sem. A II. világháborúban tábori lelkészként szolgált. A fronton fényképezett, pontos leírásokat készített a temetési helyekről és személyekről. Fotóit, visszaemlékezéseit felhasználta 1981-ben a Magyar Televízió Pécsi Körzeti Stúdiója Hol vannak a katonák és Sára Sándor Krónika című sorozatában. A háború után még egy ideig folytatta református lelkészi és tanítói munkáját Markócon, de 1951-től választania kellett, és ő a tanítást választotta. Így került Almáskeresztúrra igazgatótanítónak feleségével. A falu rövid idő alatt befogadta őket, hűségesen szolgálták a közösséget. Az emberek bizalommal fordultak tanítójukhoz, aki jogászuk, mérnökük, orvosuk is volt egyben. Az 1962. évi körzetesítéssel Mozsgóra került, ahol a felső tagozaton számtant és fizikát tanított, és igazgatóhelyettesként is dolgozott. 1972-ben a Baranya Megyei Levéltár kezdeményezésére minden községnek vezetni kellett a krónikáját évről-évre. Az első esztendő kivételével ő is bekapcsolódott ebbe a munkába egészen 1993-ig. Eleinte négy község mindennapjait jegyezte le: Mozsgó, Almáskeresztúr, Csertő, Szulimán. A krónika három részből állt: napló, statisztika, dokumentumok. Rögzítette az eseményeket, a község fejlődését. Erőssége a krónikának, hogy évente 120-150 darab fénykép került a dokumentumrészbe.  

Kazalicky Antal Mozsgón született, 1852. május 10-én. 1875-ben végezte el a Színművészeti Akadémiát és Pécsre került, majd ezt követően több vidéki színházban – Szegeden, Miskolcon – is játszott. Elsőrendű színésznek számított, 1896-1909 között a Vígszínházban is fellépett. Tagja volt a Vígszínház dráma bírálóbizottságának. Több színdarabot, népszínművet írt, ő írta a Kék nefelejcs című dalt. 1917. november 5-én halt meg, Budapesten. Halálának 50. évfordulóján, 1967-ben a mozsgói kultúrház felvette a nevét. A művelődési ház névváltozásai után (ÁMK, Művelődési Ház) a színész születésének 150. évfordulója alkalmából – emléke előtt tisztelegve – 2012. évtől ismét Kazaliczky Antal nevét viseli.

Kada Alajos Budapesten született 1882-ben. Híres festő, neve a nemzetközi Thierme-Becker Vollmer Lexikonban szerepel. A budapesti Mintarajziskolában kezdte tanulmányait. A Képzőművészeti Akadémián Benczúr Gyula az évfolyam első négy legjobbja közül választotta ki tanítványául. Fiatal korában sokat festett Velencében és a Tátrában, főként portrékat és tájképeket. A Biedermann családba, ezáltal Mozsgóhoz, felesége turonyi Biedermann Margit révén került. Idősebb korában Fonyódon és Mozsgón alkotott, minden évszakot megörökített. Mozsgón az Aranyost, Fonyódon a Badacsonyt. Sajnos 1952-ben a családnak a kastélyból ki kellett költözni, az uradalmi kertész házában éltek. A festő haláláig itt alkotott. 

Kulturális örökség- Mondagyűjtemény

Patkó Bandi mondája

Régi festmény van a mozsgói plébánia irodájában. Hogy kit ábrázol, azt is megtudhatja akárki a házbeliektől. De nem az a fontos, hanem az, ami az első pillanatban feltűnik rajta! Az arcképek két kerek lyuk található. Nagyon jól játszik, hogy a két lyuk golyótól ered. A nép pedig azt is tudja, hogy nem is akármilyen golyók, hanem Patkó Bandi pisztolyának golyói lyukasztották át a festményt. 

1848 után a szabadságszerető magyar legények közül sokan elbujdostak. Voltak közöttük katonák, diákok, de akadtak parasztlegények is szép számmal. Amikor aztán a pásztorok közül is nem egy megugrott a katonafogdosás elől, vagy valamelyik gazdag vásározónak elszedte a bugyellárisát, hamarosan „járkáló legény” lett belőle, aki ugyancsak ügyelhetett arra, hogy a pandúrok hol szegődnek a nyomába. Bűnös lett az is, aki a légynek sem ártott. Elég volt, ha csak bajbajutott pásztortársán akart segíteni.

Valahogy így lett betyárrá Patkó Bandi is. Nem ment ő messze vidékre betyárkodni, hanem ott maradt, ahol ismerték őt is, legényeit is, meg ők is ismertek minden fát, bokrot. Ha már béci gyerek volt, Vásárosbéctől Mozsgó nem a világ, ellátogatott bizony ide a Baranya szélre is. Ki se kellett lépnie az erdőből! 

Nemcsak dolga akadt itt néha Patkó Bandinak, hanem – hát a betyár gyereknek is van ám szíve! – bizony húzta őt erre. Itt lakott a babája a falu szélén, az almáskeresztúri út mellett a legszélső házban. Szemre való fehércseléd volt, a kanász leánya: Prücsök Kata. 
Itt hallotta Patkó a vidékről mindig a legmegbízhatóbb híreket. Amíg a vezér bent volt a házban, legényei az erdőszélben őrködtek, hogy se az uraság emberei, se a megye katonái vagy pandúrjai rajta ne üssenek.

Az egyik látogatás alkalmával azt hallották itt a betyárok, hogy a plébánosnak sok a pénze, mert állatokat adott el a vásáron. Igaz ugyan, hogy azt is hallották, hogy az anyján akar segíteni vele, annak akar egy viskót venni valahol, de ezt a hírt már nehezebben lehetett ellenőrizni. Ahol pénzt tartanak, ott mindig tudnak valami szépet mondani arról, hogy az mire kell! 

Patkó Bandi kitudakolta a dolgot, és elhatározták, hogy megszerzik a pénzt. Eleinte többen akartak ráállni, mert ennek az évnek a nyarán – lehetett úgy 1862-ben – szedhették el talán Séta Pistáék a dunaszekcsői plébános pénzét is, aki annyira védekezett, hogy mit volt mit tenni, agyoncsapták.
Nagy híre futott az esetnek. Bizony meg kellett beszélni, hogy rajtaüssenek-e a mozsgói plébánián, mert minden pap tudott a dunaszekcsői esetről, és zúgtak, mint a méhkas. Könnyen meglehet, hogy fölfegyverkeztek a plébánosok.

Hanem az megnyugtatta Patkó Bandi legényei, hogy a mozsgói pap szelíd ember, az meg még inkább, hogy nincsen fegyvere.

Kitervezték a támadást. Addig kell menni, amíg biztosan ott van a pénz a háznál! November elején egy ködös alkonyatkor bementek a plébániára. Az erdő egészen beért a falu alá, ott a szélében is elálltak néhányan. Hanem csak a káplánt találták otthon. A plébános a kastélyban volt az uraságnál. Azt mondták, hogy valami kérésük lett volna, de ha nincs itthon, majd eljönnek másnap. Kint aztán vártak a legények a sötétben. 

A plébános késő éjjel jött haza. Alighogy becsukta az ajtót, a betyárok bejöttek hozzá a pénzért. A szép szó nem használt, mert a különben szelíd pap felbőszült, s úgy megfogta az egyik legényt, hogy az alig szabadult volna élve a kezéből.

Addig fajult a dolog, hogy agyonlőtték a plébánost. Egy dörrenés, - de ez még mindig nem volt elég! A dulakodás folyt tovább. Még egy dörrenés – és a legény látta, vége a papnak. 
A két dörrenésre azonban talpon volt a ház, a szomszédos kastély.

Jött a nép! 

Patkó Bandi visszafüttyentette embereit. Ott gyülekeztek a falu alatt az erdőszélben. Csak a vezér hiányzott még. Ott állt a plébániaház mellett a sötétben. Ott hallotta, hogy a pénz már nem is volt a háznál.

A plébános még élt, s többen jártak-keltek körülötte. Sajnálták, de tudta mindenki, nincs segítség. Nagyon szenvedett, és két sebből patakzott a vére.

Csak az urasági hajdú hangoskodott, hogy így meg úgy kellett volna elbánni a rablókkal, meg a Patkó Bandival – mert ezt nem tehette más, csak ő, akasztófára való. Csak annak ilyen biztos a keze, hogy két összekapaszkodott viaskodó emberből is biztosan kilövi azt, amelyik nem az övé. Hozzátette még, hogy egyhamar aligha mer a bandavezér itt mutatkozni, meg azt, hogy figyelteti majd a Prücsök Kata háza táját. 

A pap belehalt sebeibe. Harmadnap temették. Patkó írt egy levelet a nagyszájú hajdúnak. Az állt benne, hogy ott lesz a temetésen. No, még csak az kellene! Megbízható embereket hívtak, az uradalmi erdészek mellett pandúrok is álltak az erdőszélben a falu körül. Ezeken kívül más nem is tudott a levélről. 
Nagy temetése volt a papnak. A szegénység is sajnálta, mert az öreg anyjára gondolt. Elbúcsúztatták, a kántor kiénekelte, aztán ment mindenki a koporsóhoz, hogy szentelt vizet hintsenek rá. Papok, tanítók, no meg elül az uraság, aztán az iskolaszék, ment mindenki sorra. Az asszonynépek után még a szulimáni cigányok közül is többen vittek oda virágot. 

Előttük pár lépéssel egy öreg koldus ment, az is meghintette a koporsót szentelt vízzel.

A tanítók, papok szépen sorba állították a gyerekeket, legényeket, hogy induljanak a temetőbe. Már szedegették a virágokat a kocsira. Észre sem vette senki, hogy az öreg koldus olyan ügyetlenül loccsantotta a szentelt vizet, hogy elaludt tőle a koporsó fejénél álló gyertya. 
Restellte is nagyon! Még a cigányok is siránkoztak ott, aztán oltották a gyertyákat, indult a menet a temetőbe.

Oda temették a papot a kereszt közelébe. Ma is látható a sírja. A hajdúk, pandúrok, erdészek hiába lesték Patkó Bandit. Bizony nem mert az eljönni. Igen figyeltek minden járókelőre még napok múlva is. 

A plébánián közben észrevették, hogy az egyik régebbi plébánosnak olajba festett képén két lyuk van. A kép mögött megtalálták a falban a két golyót is. Nézték őket a pandúrok. Igen, ezek oltották ki a plébános életét, és ezek a Patkó Bandi pisztolyának a golyói.
Csak Patkó Bandi nem volt sehol. Azt hitték a kastélyban, elnyelte a föld, vagy elment innen messze más vidékre.

Hamarosan leesett az első hó. Tudta mindenki, hogy most már vége a betyárkodásnak. Hanem a hajdú kapott egy levelet, hogy ne kerestesse Patkó Bandit. Mindig állja a szavát! 

Ott volt bizony a temetésén is, ő volt az öreg koldus, akinek szentelt vize a koporsó fejénél álló gyertyát kioltotta. A temetés után is ott állt még egy darabig a temetőben. Amikor aztán mindenki elszéledt, elment a pandúrok mellett is az Ibafára vezető erdei úton. 

Forrás: Régi regék Zrínyi földjén. Szigetvári Várbaráti Kör: Szigetvár, 2006. 55-56. 

Turizmus és vendéglátás  - Recept

Répa füstölt csülökkel

Hozzávalók:

• 2 db kisebb takarmányrépa
• 1 db közepes méretű füstölt csülök
• 2 db burgonya (nagyobb szem)
• 0,5 dl étolaj
• 4 ek liszt
• 10 gerezd fokhagyma
• 15 szem egész bors
• 1 mokkáskanál pirospaprika

• A csülköt megmosom és felteszem főni annyi vízzel, hogy ellepje. Beleteszem a borsot és 5 gerezd fokhagymát. A csülköt puhára főzőm.
• akarmányrépát megtisztítom, meghámozom és lereszelem.
• A lereszelt répát egy 6 literes lábosba teszem, és annyi vizet teszek rá, hogy a lábos félig legyen. Elkezdem főzni. Forrás után még kb. 10-15 percig főzőm, majd a rajta lévő levet leszűröm. A répát visszateszem főni, ismét félig legyen a lábos (répa + víz) és apró kockára vágott burgonyát teszek bele.
• Olajjal, liszttel, fokhagymával, pirospaprikával rántást készítek.
• A megfőtt csülköt kicsontozom, feldarabolom, beleteszem a répába, hozzáadom a rántást, a csülök levéből 3-4 dl. Ízlés szerint sót. (Én egy mokkáskanál delikátot is szoktam.)
• Ha minden összefort, akkor 2 kanál lisztből habarást készítek, és ezzel besűrítem a répát. Főzelék sűrűségű lesz.

Nagyon laktató!

Forrás: A receptet Kántor Jánosné Sipos Mária írta le. Ő édesanyja nagymamájától tanulta, Pápai Pálnétól, aki 1886-ban született. 2017. 64 éves