Szentlászló bemutatása
A község Baranya megye északnyugati részén fekszik, földrajzi értelemben a Zselicben. A legközelebbi város Szigetvár, amelytől 12 km-re, a megyeszékhelytől, Pécstől 47 km-re van. Vasútvonal nem halad el a környéken. Megközelíteni közúton lehet, mégpedig a 67-es számú főútvonalon Szigetvár, illetve Kaposvár felől. A település átmenő forgalma nagy, hiszen a 67-es számú főúton bonyolódik le a Pécs-Kaposvár közötti forgalom egy része, erre haladnak a személygépkocsik a Balaton, illetve a magyar-horvát határátkelőhely, Barcs felé.
Szentlászló Szigetvár vonzáskörzetéhez tartozik és vele együtt 1950-ig Somogy megyéhez tartozott, majd Baranya megyéhez csatolták.
A környék éghajlatára a meleg nyár, az enyhe tél a jellemző. Ezen a dombsági területen egész évben kevés a csapadék. Itt az óceáni hatások vannak túlsúlyban. Az éghajlati viszonyok a mezőgazdasági művelésnek kedvező feltételeket biztosítanak. A dombvidék viszonylag egyszerű geológiai felépítésű. Szentlászló környékén a vízhálózat igen sűrű, sok kisebb-nagyobb patak fut itt, amelyek közül a legnagyobb, legjelentősebb a területen végigfolyó Almás-patak. A völgyek déli lejtői terjedelmesek, északi részeik pedig kicsik, de meredekek. Döntő és gazdasági szempontból pozitív környezeti tényező az uralkodó délies lejtés. Legfőképpen a domborzati tényező hatására vezethető vissza a terület alacsony erdősültsége. Ez és az említett domborzat egyaránt hozzájárul a meleg, száraz klíma kialakulásához. A térség talajai szárazságra hajlók. A felszíni vízkészlet itt, Szentlászló tágabb környezetében a legnagyobb zselici viszonylatban.
Idegenforgalmi szempontból közismert a Szentlászlón áthaladó turista útvonal, maga a település kedvelt kirándulóhely, valamint a környék jó vadászterület. A községben nyaranta kézműves- és rajztábort rendeznek.
A házak között még láthatók a régi, elsősorban a német paraszti építkezés jegyeit viselő épületek, de ezek is már átalakítottak, bővítettek. Igen sok ház készült el a faluban az 1960-as és az 1970-es években, ezek döntő többsége sátortetős családi ház. A település infrastrukturális ellátottsága átlagos, az infrastruktúra egyes részterületein kiemelkedő eredmények is születtek. Szentlászló egészséges ivóvízzel rendelkezik. A vezetékes ivóvízzel ellátott lakások aránya majdnem teljes, jelenleg 98 százalékos. Szentlászló belterületén a burkolt utak aránya teljes. A községben az infrastrukturális ellátottság fokozatos fejlesztése a teljes összkomfort megteremtése felé mutat.
A település neve az írott forrásokban először 1237-1240 között bukkant fel a következő szövegkörnyezetben: duo ville, que vulgo appelantur Sancti Ladizlay, vagyis két falu, amelyet közönségesen Szentlászlónak hívnak. A község neve a falu templomának védőszentjére, Szent László magyar királyra utal. Ősi lakott hely. A mai plébánia területén levő, de már elnéptelenedett Margita-puszta, az 1333. évi pápai tizedjegyzék szerint önálló plébánia volt. A plébánia egész területe, mint Szent László király adománya, a pannonhalmi apátság birtokába került, itt voltak a zselici kanászok szállásai. A szentegyedi határjárás jegyzőkönyvében szereplő Disznóóvó lehetett ez a település, amelyet később, az adományozó szent király tiszteletének fellendülése idején Szentlászlónak neveztek el. A pannonhalmi apátság 1436-ban e birtokot elcseréli a Győr megyei Szerdahelyiekkel. A 16. században Szentlászló is plébániás hely volt. A török hódoltság alatt nem lakták folyamatosan a helységet. A 18. század elején magyar-horvát vegyes lakosság élt itt. 1774-ben németekkel telepítették be, a régi népességet pedig a földesúr Toponárra telepítette át. Közülük később többen visszaköltöztek. 1784 és 1792 között még történt újabb betelepítés, a helység ekkor nagyobb részt németek által lakott. Az ősi, magyar nyelvű családok is beszéltek németül. A múlt században újra terjedni kezdett a falu lakói között a magyar nyelv. 1930-ban 105 magyar és 751 német anyanyelvű, 1970-ben külterületével együtt 581 magyar, 365 német és 26 horvát lakója volt.
Birtokosai voltak a Széchenyiek, a Festeticsek, és a Bolza család. A németek betelepítésében a Festetics család vett részt. A II. világháború alatt néhány család, akiknek tagjai részt vettek a német szervezetek munkájában, elmenekült. A többieket pedig 1946. januárjában telepítették ki a későbbi Német Demokratikus Köztársaság területére. A kitelepített németek helyére a volt jugoszláviai Nasice vidékéről jött néhány család, valamint a szlovákiai Naszvadról telepítettek ide magyar családokat. Később a közeli puszták, így Kisszentlászló és Ritics egykori cselédei is ide költöztek.
A Szentlászlóhoz tartozó Szentegyed-pusztán 1951-ben 5 későrómai sírt tártak fel.
A szentlászlóiak 1738-ban fatemplomot építettek. A faluban 1789-től kihelyezett káplánság működött. 1821-ben önálló plébánia lett. Mai templomát 1812-ben Szent László király tiszteletére szentelték fel. A főoltár Jos. Atzker alkotása 1870-ből. A község lakói ma római katolikus vallásúak.
A mai Kossuth Lajos utca volt eredetileg a falu, a többi rész később létesült. A Zöcske nevű hely ma falurész. A 19. században hol német, hol magyar anyanyelvűnek jegyezték fel a lakosságot. 1930-ban 22 magyar, 74 német anyanyelvű lakója volt.
A községnek régen Zöcske-telepen vasútállomása volt, itt haladt el a gazdaságtalanság miatt 1970-ben megszüntetett Szigetvár-Kaposvár közötti vasútvonal.
Kisszentlászlón, Kisszentlászló-pusztán a múlt század közepén majorsági épület és kisebb cukorgyár volt. Az emberek az 1770-es években kezdtek itt letelepedni. Előbb németek, majd lassanként magyarok. A múlt század folyamán mindinkább magyarrá vált. 1930-ban 85 magyar, 1 német és 8 egyéb anyanyelvű lakója volt.
Ritics, Ritics-puszta 1850 körül cselédekből, zsellérekből alakult ki. 1930-ban 72 magyar anyanyelvű lakta. Ma a puszta szinte teljesen elnéptelenedett. A Totemgrab, a halott sírja nevű részen a hagyomány szerint egy mulatság alkalmával orvul lelőtt vadászt temettek el. Határper is zajlott Boldogasszonyfa akkori ura, Igmándi uraság és Almamellék egykori ura, a Batthyány uraság között.
A Karány-dűlőben fekhetett az Árpád-kori Karany falu, amelyről a Szent Benedek rend oklevelei 1234-bven megemlékeztek.
Szentlászlón általános iskola (1-8. osztállyal) és óvoda működik. Az intézményekbe Boldogasszonyfáról is járnak gyermekek. Az iskola épülete 2010-ben 140 millió forint összértékben teljes körű felújításon és bővítésen (aula, számítástechnikai terem) esett át. Az óvoda épülete mintegy 17 millió forintos beruházási összegből magastetőt kapott. A település egy füves labdarúgó pályával és egy kézilabdapályával is rendelkezik. Teljesen kiépített és jól szervezett az egészségügyi ellátás. A községben háziorvosi, fogorvosi, védőnői szolgálat és fiókgyógyszertár áll a lakosság rendelkezésére. A felújított fiókgyógyszertár a falu középpontjában helyezkedik el. A község népessége 1970 és 1996 között valamivel több, mint 60 fővel csökkent, napjainkra ez a folyamat megállt.
A két évtizeddel ezelőtti nagyarányú ingázás a munkahelyekre napjainkra a minimálisra csökkent. Az ingázás elsősorban a közeli Szigetvárra irányult, de az itt működő könnyűipari üzemek vagy megszűntek, vagy átalakultak, utóbbiaknak munkaerő igénye sajnos így jelentősen csökkent. A szentlászlói helyi foglalkoztatást elsősorban a települési önkormányzat és az itt működő vállalkozások igyekeznek biztosítani. 2002-ben felszámolásra került a helyi termelőszövetkezet, és a 60 női munkaerőt foglalkoztató cipőgyár. A helyébe lépő mezőgazdasági vállalkozások minimális 8-10 fő munkaerőt foglalkoztatnak. A községben 34 gazdasági társaság és 45 egyéni vállalkozás székel. A község vezetése 2004-ben elkészítette a település összevont rendezési tervét. A községben az elmúlt közel 2 évtizedben 500 millió forintot meghaladó fejlesztés valósult meg. Például: új vízműtelep és bankfiók, iskola-óvoda felújítás, templom, családsegítő, csuhémúzeum, utak, hidak, járdák felújítása, ravatalozó, szociális bérlakás, községháza, orvosi rendelő, fiókpatika, buszforduló felújítás, három köztéri szoboravatás, gyalogátkelőhelyek kialakítása, játszótér, park-sétány, labdarúgópálya, aszfaltos kézilabdapálya, utcák aszfaltozása, hulladékudvar, hulladékgyűjtő szigetek kialakítása.
A településen Német Nemzetiségi Önkormányzat működik
Polgármester: Hideg István